Kyyra

Nah igen.Kicsit hanyagoltam a blogot mostanában,de se időm,se kedvem nem volt ahhoz,hogy akármit is irjak.Most viszont újjult erővel kezdek neki a blogoláshoz,és remélem,hogy mindent sikerül összefoglalnom-mármint az e heti történéseket:P.

Nemistudom,hogy miért de eddig sohasem néztem meg a Gyűrűk urát.Pontositok:egyszer belenéztem ugyan,de egyből le is zártam az ügyet-gondolván: mekkora egy hülyeség.A  régi gépemen is rajta volt mind a három rész-bátyjám miatt csakis:)- és a TV-ben is nem egyszer leadták (legalábbis az első kettőt).Valahogy mégsem jutottam el odáig,hogy egyszer végig nézzem az első részt,és majd csak azután alkossak véleményt róla.Osztálytársaim,barátaim egyaránt az egekbe magasztalták,főleg az utolsó két részt.Mindhiába,eddig nemérdekelt,akármit is mondhattak róla.Aztán -úgy két héttel ezelőtt- megláttam az egyik kereskedelmi csatorna ajánlóját.Természetesen a Gyúrúk Ura ajánlója volt.Méghozzá az első része.Ekkor gondoltam egyet,és felugrottam a rottentomatoes.com-ra(kritikusok mondanivalói összegyűjtve 1-1 filmről).Megnéztem mind a 3 résznek az átlagját és mind 95% felett teljesitett,ami azt jelenti,hogy a kritikusok 95%-nak nagyon bejött a film(sőt,ha jol emlékszem a 2-ik rész 100%-ot kapott).
Igyhát gondoltam: egy életem,egy halálom most akkoris leülök a TV képernyője elé,és addig fel nem állok amig meg nem néztem-az amúgy csöppet sem rövidecske filmet.A hatás nem maradt el...teljesen odavoltam a filmért,és annak minden karakteréért:).El sem hittem,hogy egyszer mégiscsak azt fogom mondani: nagyon jó film:).Imádtam.De tényleg.Már alig vártam,hogy elteljen egy újabb hét,és megnézhessem a második részt(ugyanis új gépet kaptam,és már egyik része sem maradt meg:().A másodikban sem csalódtam,sőt ,még jobban tetszett,mint az első.Minden karakterét nagyon szerettem( jó persze,kedvencek is vannak,dehhát Istenem...Ki tud elfogulatlan lenni?:D).Most pedig már tényleg nagyon kiváncsian várom a harmadik részt.Ha olyan lesz,mint az elődei,akkor biztos nagyon fog tettszeni azis:).
Nah szóval pár év késéssel(:P),de végülis csak eljutottam odáig,hogy megnézzem a Gyűrűk Urát,és hogy a rajongója legyek énis-mint több millió ember:D.
Nah ennyit erről:)


 

Nah nem a blogom irásának van vége,csupán a Molly-val folytatott állandó harcaimnak.Ugyanis ma reggel 10 körül -mindenki meglepetésére- megérkeztek a külföldi rokonok,hogy elvigyék a kiskutyát.Eddig arról volt szó,hogy Molly-t valamelyik ismerősük viszi majd el hozzájuk Olaszországba,de mivel erre a posztra mégsem akadt egy jelentkező sem ezért úgy döntöttek: majd ők elviszik.Kocsiba ültek,mindenki kivett pár szabad napot(ki a munkájábol,ki a sulijáboll),s hazajottek.Azért mondom,hogy haza,mert nekik Erdély a hazájuk.Mindegyikük itt született és itt élt jó pár évet.Kivétel nélkül.Csak 1 éve költöztek ki olaszba,szóval nekik a haza még mindig ittvan,ahol a rokonok,vagyis mi.Tehát ottmaradtam,hogy megérkeztek.Az uncsijaim már első pillanattól kezdve imádták,viszont keresztapámék inkább a régi kutyájuk felé mutattak imádatot.Vagyis a mi kutyánk felé:)).Ez komplikált.Ugyanis a mi kutyánk- nevén :Kitty- 1 évvel ezelőtt még az ő kutyájuk volt ,6 éven keresztül.Amikor eldöntötték,hogy kiköltöznek spanyolba(igen,igen először oda készültek),akkor még nem tudták pontosan,hogy hol fognak letelepedni.Sőt semmitsem tudtak.Azt sem,hogy alakul majd később a sorsuk.Úgy gondolták,hogy Kittynek túl sok lenne ez az út(főleg most visszagondolva,hisz egész Európát bejárták,mire letelepedtek végleges helyükön.Ez az út nagyon hossszú lett volna 1 kutyának).Ezért úgy döntöttek: Kitty marad,s ha majd minden rendben lesz vissszajönnek érte és magukkal viszik.Elég nagy dilemma volt a kutya elhelyezési ügye is.Ugyanis ők a legszivesebben nálunk akarták hagyni,hisz tudták:imádjuk a kutyákat,és nálunk jó dolga lenne,sőt állandó felügyelet alatt lenne.Apum először nem akart belemenni a dologba,de aztán leszavaztuk.Nem bánta meg:).Ma ő szereti a legjobban Kittyt a családban,és ő az aki semmi pénzért nem adná már vissza eredeti gazdijuknak őt:).Szóval mindenki nagy örömére nálunk maradt Kitty,ők pedig útra keltek.Teltek-múltak a hónapok,és Kitty lassacskén teljesen beillesszkedett a családba.Mindenki imádja őt,kivétel nélkül.Keresztapámék mikor latogatóba jöttek,el voltak képedve mikor azt látták: a kutya gyakorlatilag jobban szeret már minket,mint őket.Aztán elérkezett az az idő,amikor keresztapám úgy gondolta: kutya kell legyen az ő házuknal is.Úgy döntöttek,hogy nem veszik el tőlünk Kittyt,mert 1.Szegény kutya lelki világa megint megsérülne.2.Nagyon szeretjük őt es sajnálnák elszakitani tőlünk:).Igy maradt az a megoldás miszerint új kutyát vesznek.Itt jött képbe Molly.Nahde eltértem a témától.Szóval nagyjábol sikert aratott Molly az új családja körében,de azért látszott rajtuk,hogy Kittyt is nagyon de nagyon szeretik...

Sajnálom,hogy elviszik tőlünk,hisz 2 nap alatt már a szivemhez nőtt(nemcsak nekem):az örökös ugrálása,a harapásai meg a hasonló érdekes dolgai nagyon fognak hiányozni.Viszont örülök,hogy Kitty marad nekünk.Tehát ilyenkor igaz az a mondás:"Minden rosszban van valami jó":)

Nahigen.Ez a tegnapi történet folytatása lesz.Megérkezett Molly.Az új jövevény borzasztó játékos...talán kicsit túl játékos is...Sok törödést igényel,amit tőlunk meg kap(hisz nagy a család,mindig foglalkozik vele valaki).Amúgy tényleg nagyon édes.Szép zöldeskék szemei vannak,a szine pedig sötét sárga.A hiperaktivságának köszönhetően az éjszaka nem sokat tudtunk aludni.Minden 10 percben felkelt,és vonyitott,hogy engedjük fel az ágyra.Mindent megrág,de legjobban a hajamat szereti tépdesni:D:).De elnézem neki,mert még kicsi.Mellesleg a másik kutyusunk nem fogadta tól jól a dolgot...majdnem nekiugrott.Ezért most el vannak zárva egymástól.Egyik az egyik szobában lakik,másik a másikban.Igy el tudjuk kerülni a konfliktusokat:).Nagyjábol ennyit a mai napra.Jah és énis fel vagyok háborodva a Törökország-Mo foci meccs miatt.Gonoszság ez az egész foci.De komolyan.De azért nézem:D.

Végre elérkezett ez a mai nap is.Már három hosszú hét telt el azóta,hogy Aradról üres kézzel tértünk haza,hisz akkor még túl pici és törékeny volt...nem hozhattuk el magunkkal.De mára már megkapta az összes szükséges oltásokat,és már elég nagyocska és erős ahhoz,hogy elhozzuk.Pontosan 8 hetes.Amúgymeg gyönyörű,ő is és a testvérei is.6-an vannak.Édes kiskutyák,fajtiszta magyar vizslák.250 euro 1 darab.Azért én személy szerint kicsit drágának tartom,dehát Istenem...amikor megláttam őket egyból úgy éreztem: ezek megérik a pénzüket,de tényleg.Mi úgy döntöttünk,pontosabban Ők úgy döntöttek,hogy kislányt szeretnének(de persze mi javasoltuk ezt nekik,hisz a lánykutyák általában kedvesebbek,mint a fiú kutyák.Legalábbis mi eddig ezt tapasztaltuk).Szóval már nagyon várom,hogy megérkezzen Molly.Sajnos csak pár napot marad majd nálunk...ugyanis ő nem a mi kutyusunk.Uncsimékhoz fog kerülni hamarosan,csak addig még el kell intézni pár dolgot neki: útlevél meg hasonlók.Nagyon hosszú út lesz,több ezer km-es...nemistudom,hogy egy ilyen pici kutya hogy fogja birni azt az utazást.Addigis mi leszünk a kutyuska mostohaszülei:).Végulis nevet is mi adtuk neki.Pontosabban megjegyeztük uncsiméknak,hogy mi Mollynak fogjuk hivni.Abban a percben eldöntötték,akkor a kutyus neve Molly lesz,hisz nekik is nagyon megtetszett ez a név.Mi is örültünk,ők is.Mostmár bármikor megérkezhetnek...már csak a saját kutyánk viselkedésére vagyok kiváncsi,de arra nagyon:)

Üdv mindenkinek.Először is egy gyors bemutatkozás.A nevem Kyra (15).Földrajzi helyzetemet tekintve,"határon túli" leányzó vagyok,s hogy pontosan hova valósi?Erdélyi,biza.Családról pár szót: mint szinte minden 15 éves kölök,énis a szüleimmel élek(mnoh meg a növéremmel).Testvéreim száma:2.Háziállatok száma:ismeretlen.Ugyanis sok-sok halacskánk uszkál a 250 literes akváriumunkban(pontosan nemtudjuk mennyi,olyan 80-100 kozotti a szamuk) + van egy nagyon édes kutyusunk is(aki félig magyar félig pedig német vizsla.Elragadó,szeretetreméltó teremtés:D).
Izeeej...nemistudom,hogy mit irjak még.Suliról néhány szót.Szeptember 17-ikén kezdem a tizedik osztályt,matematika-informatika szakon.Nah azt hiszem nagy távlatokban elég ennyit tudni rólam.